Az erős szél kitörte a meggyfánk legerősebb (és legalsó) ágát. Mivel a fát két éve ültettük, ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy kettétört a törzse.
Megpróbáltuk visszakötni, és leütöttem mellé egy karót is.
Tudom, korábban kellett volna, de már ez van.
updt: 05.30 és 06.02 között szüreteltünk. Egyelőre 80 szem (+/- 1-2 db).
Egész mostanáig úgy gondoltuk, képesek vagyunk békésen egymás mellett élni a vakondokkal. Az elmúlt két hétben felmutatott teljesítménye alapján azonban a kantárosnak mennie kell.
Holnap jön a szakember konzultációra.
updt: Ma (05.17) itt járt a szakember. A jövő hét elején megkísérlünk egy kezelést.
updt 2.: Ma (05.19) jött gázolni a konzulens. Azt mondja, ne lepődjünk meg, ha holnapra rengeteg domb keletkezik. Meglátjuk...
updt 3.: Ma (05.27) megen' feltúrta a kisköcsög a sziklakertet. Most új módszer után nézünk.
Az öntöző bekötését már két szakember is elvégezte. Az első a "nem nyert" kategória, a tavaszi telepítés után őszre megsüllyedt, és csőtörés keletkezett. Most tavasszal újracsináltattam. Ma tértem haza három napos céges fejtágítóról, és gondoltam, körbenézek, mi van. Most látom, hogy az öntözővíz bekötésénél csepeg a víz. Nem vészes, de mégiscsak veszteség, hosszú rávon bizony jelentős összeg. Most elzártam a kerti főcsapot. Ha a bekötés csepeg, akkor nem fog megszűnni, ha viszont a csapnál vagy utána van a baj, akkor várhatóan igen. Ez utóbbi esetben visszahívom a szakit, hogy nézné már meg, mi a baj.
Holnap reggelre kiderül, hogy vizes fog kelleni vagy kertész.
Picsába. Ez egy elátkozott kerti csap bekötés.
updt: ma itt vót a kertész, és megcsinálta. Az embereit elzavartam a kocsibeállónkról, ne parkoljanak ott. Egy szó nélkül odébbálltak, úgyhogy egy szavam se lehet. A feltárt hiba lényege: elcsúszott a kóc, mer' nem vót érdesítve a menet, aztán meg rendes javítás helyett körbenyomták sziloplasztal vagy gumiámmal, hogy ne csöpögjön. Ez eddig tartott. Mindegy, a lényeg az, hogy már javult és nincs nagyobb baj.
Reméljük, az elkövetkező időben nem lesz szükség további javításokra.
Tavaly két hosszú hétvége ment rá, de megérte. Rengeteg időnket megspórolja, és sokkal egyenletesebben locsol, mintha slaggal vagy "bólogatóssal" locsolnánk.
 |  | |
 | ||
 | ||
| És a füvesítés: | ||
 | ||
 | ||
Ma pedig így néz ki:
 |  |
A kezdet persze az építkezés (volt), ami 2006 májusában fejeződött be - beköltözésünk alkalmából.
A napló írásának elsősorban a dokumentáció a célja: vannak dolgok, amikre az ember 10 év múlva nem emlékszik, pedig nem ártana. Ezeket szeretném az utókor, elsősorban a magam számára megőrizni.
Ami ezelőtt, de az építkezés után történt, az elsősorban a kerttel függ össze.
Tavaly történt meg az öntözőrendszer építése, ami egyelőre nem locsolja a kocsibeállót (ott "mobil" locsolóalkalmatosságok vannak, de ez csak átmeneti megoldásnak lesz jó). Idén a csapszekrényt újra kellett csináltatni, mer' megsüllyedt (éljen a szakember). Igaz, a vízszámla kevesebb lett, mint vártam. Pár öntözőfejet áthelyeztem, mer' az eredeti tervekhez képest változott az öntözendő terület.
Szintén tavaly műveltük meg a hátsó kertnek a "lépcsős" részét. Másfél köbméter ürömi kő került a kertbe (sziklakerttel együtt), ami meglepően jól harmonizál a facölöpökkel, amiket leütöttem a földbe lépcsős támfal gyanánt. Az alsó lépcsőfokon évelők, felette meg cserjék, ill egy-két félcserje van.
Az oldalsó részre borostyán került a kerítésre hátul, elől pedig buxussal telepítettük be, amik között iszalagot futtatunk a kerítés oszlopaira. Az egészet pedig egyetlen csöpögtetőcsöves öntözőkör locsolja, amit reményeink szerint tovább fogunk tudni bővíteni az előre kerülő sövénysorra (a tervek szerint az oszlopos boróka "hibernica" változata lesz). Tavaly hozattunk a cserjesor lábaihoz fenyőkérget is, az alsó sorra viszont már nem jutott.
Idén teljesen újra építettük a sziklakertet. Murvát is kapott ő a tetejére, alá pedig geotextíliát, mer' nagyon untam már tavaly a fűszálak kiegyelését a madárhúr közül. Körberaktam betonkocka fűszegéllyel is, mert a szegélynyírást is untam. Ezen felbuzdulva hátul is végigraktam a teraszt meg az ágyásokat, plusz minden fát, ill. a hátsó kertben lévő sziklás részt is. Azóta álom nyírni a széleket is, úgyhogy folytatni fogom oldalt a sövény felé a szegélyezést. Persze a köcsög vakond az éppen elkészült sziklakert alatt szétfúrt mindent. Tavaly meg tavaly előtt bezzeg felé se nézett a sziklakertnek.
Idén még szerszámos kamrát is szeretnénk, de egyelőre a szaki nem jelentkezik a betonozás ügyében. Persze ilyenkor állandó időhiányban szenvednek a kőművesek, meg mondta is a szaki, hogy nem ér rá, de persze a döntés meghozatala után az ember türelmetlen. Mindegy, csak legyen idén valamikor, mert egyrészt nem túl épületes látvány a sok "lom" a teraszon, el se nagyon férünk tőlük hátul, másrészt télen sem célszerű a gépeket szabadon tárolni (no jó, most is fedél alatt vannak meg csomagolom is őket, de a zárt hely sokat jelentene). A ház mellett, a kocsibeálló előtt lévő területet néztük ki a kamra helyének. Ez ugyan nem túl nagy, de egyrészt központi helyen, a ház bejáratához is közel van, másrészt nekem váltig az volt az érzésem, hogy azt a részt "pazarlás" füvesíteni, sokkal jobban hasznosítható tárolóként. Tavaly asszony ellenkező véleményen volt, de idénre meggondolta magát.
Legnagyobb fájdalmam jelenleg a kerítés hiánya, ami viszont idén lehet, hogy még mindig nem fog megszűnni. Meglátjuk, hogy jövünk ki anyagilag, de kevés reményt látok a teljes megvalósulásra, jó esetben a kőművesmunkát fogjuk tudni finanszírozni, de még ez is a jövő zenéje.
Nagyjából itt tartunk, amikor elindul a blog. A későbbiekben az elkészült munkákat képekkel együtt fogom terveim szerint dokumentálni, ami hasznos, ha utább nem tudjuk, hová kerültek a csövek, vagy melyik évben ültettük a fügefát. Mivel bizonyos munkákon már túl vagyunk, azokat is szeretném utólag beilleszteni a naplóba.
Meglátjuk, mi sül ki belőle.
